Történetünk

A KAFEDIK megalakulása előtti idők

A szervezett keretek közötti brünni magyar diákélet kezdetei az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását követő évekre nyúlnak vissza. Az új államalakulat magyar ajkú ifjai közül sokan a nagymúltú cseh- és morvaországi egyetemeket és főiskolákat választották tanulmányaik színhelyéül. Brünnben elsősorban a Német Műszaki Főiskolát, kisebb számban a Cseh Műszaki Főiskolát, illetve a 1918-19-ben újonnan alapított felsőoktatási intézményeket – Masaryk Egyetem, Állatorvosi Főiskola, Mezőgazdasági Főiskola – látogatták.

A Német Műszaki Főiskolának az 1929/1930-as tanévben például 213 magyar nemzetiségű hallgatója volt. Éppen az itt tanuló magyarok alapították meg az első csehszlovákiai magyar egyetemista szervezetet 1919-ben „Akademischer Leseverein Corvinia“ néven a Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége támogatásával. Ezt követően 1926-ban Brünnben is létrejött az országos Magyar Akadémikusok Keresztény Köre (MAKK) helyi szervezete, amely a többi brünni egyetemen és főiskolán tanuló magyar diákokat fogta össze.

A Corvinia működésének máig fennálló emléke Kazinczy Ferenc emléktáblája, amelyet eredetileg a költő Špilberk várban található egykori börtöncellája falán avattak fel 1927 novemberében, majd egy későbbi felújítás során került mai helyére, a múzeumként szolgáló egykori várbörtön északi szárnyának folyosójára. A táblán látható Kazinczy-dombormű a híres pozsonyi szobrászművész, Rigele Alajos alkotása.

 Az indulás évei

Az 1960-as évek második felében a Brünnben tanuló diákok kicsi, de annál lelkesebb csoportja elhatározta, hogy a prágai Ady Endre Diákkör mintájára megalapítják a magyar diákokat összefogó klubot. Ez 1966 tavaszán meg is történt. A klub a magyar jakobinus mozgalom elítéltjeként Brünnben is raboskodó Kazinczy emlékére fölvette a Kazinczy Ferenc Diákklub nevet. Mivel az alapítók az 1967-es évben végeztek, ez a kezdeményezés nem bizonyult tartósnak.

1969-ben került Brünnbe Oláh Gábor a műszaki főiskola gépészeti karára. A híres 1969-es kéméndi nyári ifjúsági táborban megismerkedett Németh István költővel és Duka Zólyomi Árpáddal, a prágai Ady Endre Diákkör (AED) akkori vezetőjével. Az ő hatásukra jutott arra az elhatározásra diáktársaival, hogy Brünnben is létre kell hozni az ott tanuló magyar főiskolások és egyetemisták művelődési klubját. Az elképzelést tett követte, és 1969 novmeber elején az említett két ösztönző jelenlétében megtartották a Kazinczy Ferenc Diákklub alakuló ülését. Ezen az összejövetelen csak egy maroknyi társaság jött össze, ezért elsőrendű feladatul a Brünnben tanuló magyar főiskolások felkeresését tűzték ki. Ahogy Oláh Gábor mondta: “Egy érzés vezérelt bennünket: magyar szót halljunk az otthontól távol eső morva fővárosban.” A műsoraikat maguk készítették (szavalóestek, zenehallgatás). A brünni Masaryk Egyetem (abban az időben még Purkyně Egyetem) hungarológusa, Richard Pražák professzor, könyvekkel, tanácsokkal segítette a fiatal társaságot.

Oláh Gábort (1969-1970) Gulyás Sándor (1970-1971) majd Strba Róbert (1971-1972) követte. Az Oláh Gáborék által elkezdett hagyományt folytatva körlevelet küldtek Szlovákia magyar középiskoláiba. Ebben tájékoztatták a diákságot a brünni és egyéb csehországi továbbtanulási lehetőségekről. A rendszeres klubestek mellett minden évben megkoszorúzták Kazinczy Ferenc emléktábláját a brünni Špilberk vár katakombájában.

1972-1973-ban Horváth Vendel volt klubunk elnöke. Ebben az időben a KAFEDIK taglétszáma 120-130 fő. A műszaki főiskolások aránya 40 % körül mozgott. Klubhelyiség hiánya miatt gyakran látogatták a kollégiumok alatti “Čtverec” nevű kiskocsmát. Klubestjeik már nemcsak önképző jellegűek voltak, hanem előadásokat is szerveztek.

Ezt követően Szeles István (1973-1974), majd Stubendek László (1974-1975)  voltak az elnökök. Ezekben az években élénk klubélet folyt Brünnben. Minden évben küldtek egy tájékoztató körlevelet a magyar tannyelvű középiskolákba. A rendezvényeik főleg kulturális jellegűek voltak (irodalmi estek, kirándulások, játékos összejövetelek, Mikulás-est, tanévzáró tábortűz).

A klub következő elnöke Reisz Miklós (1975-1976) volt. Az ő vezetése alatt volt a KAFEDIK vendége a Kaláka együttes, Sütő András és sokan mások. Körülbelül 200 kötetes könyvtáruk volt, amiből sajnos az idők során egy sem maradt a klub tulajdonában.

A KAFEDIK aranykora

1976-ban Csenger Sándor  került a KAFEDIK élére. Ebben az időben, talán a középiskolákban végzett agitáció eredményeként, már kb. 200-ra növekedett a klubtagok száma. Az akkori vágsellyei Vörösmarty Klub segített az előadók szervezésében, így a KAFEDIK vendége volt például László Gyula és Püspöki Nagy Péter történészek, Pécsi L. Dániel címer- és jelképtervező, Budai Ilona és Marosi Júlia népdalénekesek. Jó kapcsolatot tartottak fenn a prágai AED-del, a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klubal (JAIK), részt vettek 1977-ben az első őrsújfalui művelődési táborban, amit a komáromi és a vágsellyei CSEMADOK szervezett. 1978-tól a CSEMADOK komáromi alapszervezete évi 1 000 koronával támogatta a klub működését.

Juhász Ferenc Csenger Sándor távozása után, 1979 őszétől 1981 tavaszáig volt a klub vezetője, majd az ő hirtelen lemondása után Kosztolányi Adrianna (1981-1984) lett a KAFEDIK elnöke. Csenger Szerénnel és Balázs Lászlóval sok jó előadást és estet szerveztek. Vendégük volt többek között Dinnyés József és dr. Nagy Géza. Nagysikerű bűvöskocka-kirakó versenyt és limbótánc-versenyt rendeztek.

1984 tavaszán Pázmány Ildikó lett a klub elnöke, majd 1985 őszén a Galántáról származó Duffek László (Muffi) vette át az irányítást, és az 1985/86-os tanévben új színt vitt a KAFEDIK életébe. A hagyományos gólyaavatás, Mikulás-est, nőnap és végzősbúcsú mellett történelmi, irodalmi és zenés előadások tartották össze a brünni magyar diákságot. Himnuszt szerzett a klubnak, tagsági igazolványt hozott forgalomba, élénk kapcsolatot ápolt a többi csehszlovákiai magyar diákklubal, és a magyar diákok által látogatott kocsmát (Čtverec) elnevezte Sárga Szamárnak (amely időközben a privatizáció áldozata lett). Kirándulást szervezett a ghymesi és az őrsújfalui művelődési táborba, és egyik szülőatyja volt a legendás KAFEDIK-dzsipnek.

Duffek László 1986-ban adta át az elnökséget Udvardi Péternek. Az 1986/87-es tanév nagyon sikeres volt sok jó előadással (Vígh Károly, Lengyel László, Dümert Dezső és mások). Egy budapesti társadalompolitikai klub, a 405-ös kör 20 tagja volt a vendégünk. Udvardi Péter elnöksége alatt ismét könyvtár jött létre, s megalakult a KAFEDIK-Singers. Volt bablevesfőzés, söröshordó, KAFEDIK-sportnap, Ghymes, Őrsújfalu… Az 1987/88-as évben folytatódot az előadás-sorozat. A vendégek között volt Nagy Feró, a Stúdió ERTÉ, és a lányok nőnap utáni revansként megszervezték az ún. férfinapot.

Az 1988-as gólyaavatást már Lőrincz Levente (1988-1989) , az új elnök vezette. Az ő nevéhez fűződik az első érsekújvári KAFEDIK-bál megszervezése. A klub ebben az időben már nagyon szorosan együttműködött a prágai, pozsonyi és a nyitrai főiskolás klubokkal. Levente hűen folytatta a Duffek László és Udvardi Péter által elkezdett munkát. Sok értékes estet szervezett, az örsújfalui és ghymesi táborokban ügyesen vezette a KAFEDIK-csapatot. Ekkor ismerkedett meg a klub Halzl Józseffel, a Rákóczi Szövetség elnökével, aki anyagi, de elsősorban szellemi támogatást nyújtott klubunknak. Rajta keresztül barátkoztunk össze egy lelkes budai társasággal, a Városmajori Ifjúsági Csoporttal.

Levente 1989 Mikulás estéjén egy jól működő klubot hagyott utódjára, Szaló Csabára (1989-1991), a brünni Masaryk Egyetem szociológus hallgatójára. Csaba érdeme, hogy a KAFEDIK hivatalosan bejegyzett szervezet lett. Az ő elnöksége alatt adta ki a klub saját önálló lapját, a Sárga Szamarat, amelynek akkor három száma jelent meg. Csaba egy új, az eddigiektől kissé eltérő irányvonalat képviselt a klub vezetésében. Olyan előadók voltak a KAFEDIK vendégei, mint Halzl József, Szelényi Iván szociológus, Kobzos Kis Tamás és mások. A brünniek aktívan bekapcsolódtak az 1988-ban Prágában létrehozott Felvidéki Diáktanács (FEDIT) munkájába, és a legendás 1990-es örsújfalui nyári tábor szervezésébe.

A remény hal meg utoljára

Szaló Csaba a vezetést 1991-ben adta át Hovany Zsoltnak . Az ő elnöksége nem tartott sokáig. Ez idő alatt a klub működése súlyos krízisbe került, és a végzős diákok vették kezükbe az irányítást, míg új elnököt választott a tagság. A „puccs” után Komzsík Zsolt (1991-1992), majd Kovács Attila (1992-1994) töltötte be a megtisztelő, ám sok gonddal és kötelezettséggel járó tisztet.

1994 és 1997 között Csintalan Erzsébet vezette a KAFEDIK-ot. Csehszlovákia kettéválása következtében a tagok létszáma nagy mértékben lecsökkent és a helyzet évről évre romlott. Ennek ellenére a vezetőségi tagok mindent megtettek annak érdekében, hogy a megváltozott körülmények és a rohamosan csökkenő taglétszám ellenére ébren tartsák a klubot és a brünni magyar diákok közösségét.

1997-ben Góra Ákos (1997-1999) vette át az ekkorra már csak néhány tagot számláló KAFEDIK vezetését. 1999 májusában a meglévő tagok a hagyományokhoz hűen felavatták az elmúlt 2-3 év alatt összegyűlt gólyákat, új elnökséget választottak, és a megváltozott körülményekre való tekintettel próbálták a KAFEDIK-ot újraszervezni.

Ákost 1999-ben Szabó Zoltán követte, és vette át a KAFEDIK vezetését. A Csehország és Szlovákia közötti államközi szerződésnek és a felsőoktatásban lezajlott változásoknak köszönhetően újra lehetővé vált, hogy a szlovákiai diákok díjmentesen tanulhassanak a csehországi egyetemeken. Ennek eredményeképpen 2000-től újra elkezdett növekedni a KAFEDIK taglétszáma. Az idősebbek minden éven fölavatták az elsős gólyákat, több alkalommal szerveztek bablevesfőzést, zeneestet, résztvevőként, társszervezőként bekapcsolódtak a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége programjaiba (vitaestek, kulturális rendezvények, Katalin-bál). 2000-ben „A KAFEDIK és az ezredforduló“ címmel kétnapos rendezvénysorozatot szerveztek, és ebben az érában lett a KAFEDIK-nak internetes honlapja is.

Újult erővel a harmadik évezredben

Szabó Zoli 2002 májusában adta át az elnökséget Kacz Péternek (2002-2004). A klubtagok száma tovább növekedett, s lerakták a szemeszterzáró-karácsonyváró közös sütögetős estek, a szemeszternyitó farsangi bulik, a nyári gulyásfőzések hagyományának alapjait. Részt vettek a Diákhálózat által szervezett középiskolás tájékoztató körutakon, a 2003-as gombaszögi nyári művelődési tábor szervezésében, a nyitrai JUGYIK hagyományos tavaszi báljain, a prágai AED márciusi rendezvényein, a budapesti Gloria Victis ünnepségsorozaton. Megkezdődött a kapcsolatkiépítés a budapesti Zene-Tánc-Mozgás Kulturális Egyesülettel, amelynek eredményeképpen néhány tagunk részt vett a zsámbéki “Kultúrával a megkülönböztetés ellen” nemzetközi ifjúsági táborban. Többen lelkesen kapcsolódtak be a brünni Kőris néptánccsoport munkájába is. Köszönettel tartozunk a budapesti Rákóczi Szövetségnek, amely jelentős anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette és részesíti klubunkat.

2004 októberében Ambrus Tünde (2004-2006) lett a KAFEDIK elnöke. Történt mindez a KAFEDIK fennállásának 35. évforudlójához közeledve. 2004 novemberében kétnapos ünnepség során emlékeztünk meg szervezetünk megalakulásának jubileumáról, és több mint egy évtized elteltével újra mintegy ötven új gólyát köszönthettünk sorainkban. A KAFEDIK taglétszáma ezzel ismét átlépte a bűvöst százast, és az elkövetkező években tovább növekedett. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ) brünni szervezete jóvoltából megoldódott a KAFEDIK-ot régóta kísérő probléma, az állandó székhely hiánya, és mi is állandó otthonra leltünk a Gorkij utcai magyar klubban. 2005-ben megtörtént a KAFEDIK 1990-től érvényes alapszabályának megújítása is. Rendszeressé tettük a közös sörözős-beszélgetős találkozókat, az elsős gólyák megismerkedését és összekovácsolását célul kitűző rendezvényeket, felújítottuk a Mikulás-estek és sportnapok hagyományát, egyik éven sem maradhatott el a gólyaavatás, szerveztünk Brünn környékén kirándulásokat, és tíz év szünet után 2005-ben újra megjelent klubunk saját lapja, az eredeti Sárga Szamár néven. Aktívan bekapcsolódtunk a Diákhálózat programjainak szervezésébe és lebonyolításába (Felsőoktatási Tájékoztató Körút, Gombaszögi Nyári Tábor, stb.), valamint éppen Brünn és a KAFEDIK volt a házigazdája a megújult DH első Hallgató Parlamentjének 2005 áprilisában. Vendégünk volt többek között a prágai Nyitnikék néptánccsoport, a rozsnyói ZBK (Zenebarátok Klubja) együttes, a Kicsi Hang verséneklő együttes, a Nyitrai Egyetemisták Kínjátszó Köre, valamint Richard Pražák hungarológus, aki 2005 őszén megkapta a KAFEDIK tiszteletbeli tagja címet.

2006 őszén Ambrus Tündétől Németh Ildikó (2006-2008) vette át az elnöki stafétabotot, aki fiatalos lendülettel folytatta a klub vezetését. Megújult a honlapunk, tovább folytatódott a Sárga Szamár kiadása, a korábbi hagyományos programok mellett rendszeressé váltak a filmklubok, tagtársaink úti beszámolói, 2006-ban közös szilveszteri bulit szerveztünk Brünnben. Továbbra is együttműködtünk a CSMMSZ-szel, közösen szerveztük a március 15-i megemlékezéseket, kulturális és irodalmi rendezvényeket. Vendégeink, előadóink voltak többek között: a pozsonyi Homo Dramaticus és a budapesti Wataridori színkörök, Simon Attila történész, Kaiser József gépészmérnök, Molnár Norbert újságíró, az Új Szó főszerkesztője. 2007 májusában a körünkben köszönthettük Sólyom Lászlót, a Magyar Köztársaság elnökét, aki a közép-kelet európai államfők csúcstalálkozójára érkezett Brünnbe. Rendszeresen részt vettünk a Diákhálózat képzésekkel egybekötött Hallgatói Parlamentjein és további, korábban már említett programjain, valamint a Rákóczi Szövetség budapesti Gloria Victis rendezvénysorozatán.

Ildikó 2008-ban addigi alelnökének, Fekete Lászlónak (2008-2009) adta át a klub vezetését, aki mérnöki pontossággal egyengette a szervezet életét és szerteágazó kapcsolatait. Az ő elnöksége idején volt vendégünk Lackfi János költő, s rá hárult az a megtisztelő, és egyben felelősségteljes feladat, hogy 2009-ben megszervezze a KAFEDIK fennállásának 40 éves jubileumi ünnepségét. Egy erős csapattal a háta mögött a KAFEDIK történetében régen nem látott, nagy és emlékezetes rendezvénysorozatot szervezett, amely méltó megünneplése volt az eltelt négy évtized örömeinek és sikereinek. Ekkor gazdagodtunk egy újabb emlékhellyel – a brünni Špilberk várdombon elültettük a KAFEDIK fáját, és egy nagyon jó hangulatú est keretén belül mintegy száz egykori és mai KAFEDIK-os elevenítette fel a brünni diákélet legszebb perceit. A rendezvénysorozat záró rendezvénye a King Size és a Quimby együttesek koncertje volt, amelyen négyszáz résztvevő ünnepelt, nem csak brünniek, hanem testvérszervezeteink képviselőinek népes tábora is.

 A 40-es jubileum után Lacit Szabó Beáta (2009-2010) váltotta az elnöki funkcióban. Tovább folytatta a közvetlen elődöktől örökölt irányvonalat, és tartalmas közösségépítő programokkal színesítette a brünni diákok mindennapjait. Megrendezésre kerültek a hagyományosnak számító rendezvények, mint a gólyaavatás, Mikulás-est, sportnap és kirándulás, táncház, filmklub, sörözések, a Sárga Szamár kiadása és mások. 2010 nyarán Vavreczky Gábor és Fekete László szellemi vezetésével először került megrendezésre „Cooltúra“ néven a KAFEDIK azóta már hagyománnyá váló biciklitúra-sorozata, amelynek résztvevői azóta több mint 1000 kilométert tettek meg, két keréken barangolva be Csehország több tájegységét.

Bea 2010 októberében Hortai Ferenc (2010-2012) villamosmérnök-hallgatónak adta át a klub vezetését, aki megtartva a hagyományos rendezvényeket, új színt vitt a KAFEDIK életébe. Ügyesen használta ki a megnövekedett taglétszám (kb. 200-250 diák) adta lehetőségeket, és szervezőtársaival sokkal bátrabban vágtak bele nagyobb volumenű rendezvények, könnyűzenei koncertek szervezésébe (Jóvilágvan, Intim Torna Illegál, Bohemian Betyarsz, stb.). Kialakult egy újabb hagyomány – az őszi gólyaavatás ellensúlyaként – a tavaszi szemeszter legnagyobb programsorozata, az ún. Megahétvége, amely kulturális, szórakoztató, közösségépítő és könnyűzenei proramok egész sorával tette színesebbé a tavaszi időszakot. 2011-ben korszerűbb lett a Sárga Szamár is, és Peniaško Vicának és társainak köszönhetően a klasszikus nyomtatott forma mellett a világhálón is biotopra lelt egy állandóan frissülő blog formájában. „Nemzetközi szinten“ szintén nagy előrelépések történtek: hosszú idő elteltével 2011-től ismét lett KAFEDIK-os tagja a Diákhálózat legfelsőbb vezetésének, mégpedig két brünni alelnöke Hortai Ferenc és Kovács Roland személyében. 2011-től kezdődően a KAFEDIK aktivistái szervezik a Diákhálózat Gombaszögi Nyári Táborában az egész tábor ideje alatt zajló népszerű csapatjátékot. A gombaszögi tapasztalatokból kiindulva 2012 tavaszától évente Brünnben is nagy sikerű műveltségi vetélkedőket szerveznek.

Hortai Feritől 2012-ben Mihály Mátyás vette át a stafétát, aki előtte egy évig a klub alelnöke volt. Legközelebbi segítőtársaival, Peniaško Annával, Kramár Annamáriával és Szabó Gergellyel, valamint a hozzájuk csatlakozó népes „aktív maggal” viszi tovább sikerrel a KAFEDIK régebbi és újabb keletű hagyományos rendezvényeit, kihasználva a modern világ által kínált lehetőségeket. Csapatával 2014-ben a KAFEDIK sokak által nagyon várt 45. születésnapi ünnepségének szervezője… De ez már egy másik történet…